WMO: nő a károsgáz-kibocsátás, melegszik a légkör

Megállíthatatlannak bizonyult a károsgáz-kibocsátás növekedése az elmúlt 30 évben – figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet. A szakemberek tavaly is nagyobbnak mérték ennek átlagát, mint egy évvel korábban.

Márpedig a légszennyezésnek ez a formája felelős leginkább a Föld légkörének felmelegedéséért, ami szintén fenyegető határétékek közelébe került.

A Meteorológiai Világszervezet főtitkára, Michel Jarraud is erről beszélt hozzátéve, hogy a károsgáz-kibocsátás 1990 és 2014 között, vagyis 24 év alatt 36 százalékkal nőtt.

A december eleji párizsi klímacsúcs előkészítéseként vasárnap csaknem 70 ország miniszterei és szakértői ültek tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassák a közelgő tanácskozás kimentelének esélyeit.

Ebből az alkalomból a francia elnök is latba vetette befolyását: felszólította a világ vezetőit arra, hogy vegyék komolyan ezt az ügyet, és jussanak megállapodásra a decemberi klímacsúcs végére.

Francois Hollande szerint rá kell venni a politikusokat, hogy túllépjenek önös érdekeiken, szembenézzenek a felelősségükkel, hogy tudniillik a Föld jövője, utánuk következő generációk sorsa van a kezükben. Ez az a felismerés, amelynek meg kell születnie a párizsi klímacsúcson – mondta a francia államfő a szakmai konferencián.

A legnagyobb kibocsátók, Kína és az Egyesült Államok további majdnem 150 állammal együtt újra és újra vállalásokat tesznek, mikorra mennyivel csökkentik a károsgáz-kibocsátást, amit egyébként kvóta formájában adhatnak-vehetnek egymás között a jobban és a rosszabbul teljesítő nemzetek. De szakértők szerint ezek a vállalások – ha teljesülnének is – nem elegendőek ahhoz, hogy az iparosodás előtti állapothoz viszonyított globális felmelegedés átlagát tartósan a veszélyes értékhatár, 2 celsius-fok alatt tartsák.

 

http://hu.euronews.com/2015/11/09/wmo-no-a-karosgaz-kibocsatas-melegszik-a-legkor/

 

Malmö, a zöld város

A gyanútlan járókelőnek fel sem tűnik, hogy a Hållbarheten névre keresztelt épületet egy rakás új technológiai megoldással látták el. Van rajta városi szélgenerátor, napelem, töltőállomások elektromos és gázüzemű autók számára. A napelemek biztosítják az áramot és a távhőt. A mosó- és a mosogatógép is a távhő melegvizét használja, ezzel is csökkennek az energiaköltségek. Peder Berne nemrégiben költözött ide a családjával.

- Ebben a lakásban élünk, én, a feleségem és a gyerekeink, Hedwig és Truls. Az interfész segítségével ellenőrizhetem az energiafogyasztásom. Pontosan látom, hogy a lakásban mi mennyit fogyaszt éppen. Itt vannak a helyiségek mérőórái. Most belépek a konyhába, ahol látom, hány fok van valójában, és magát a beállított értéket is. Látom, hogy a konyhában mely eszközök mennyi energiát fogyasztanak éppen, és hogy az pénzben mit jelent. Ez a harmadik legdrágább órája a napnak. A lámpák ki-bekapcsolása automatikusan történik a külső fényviszonyoknak megfelelően. De arra is lehetőséget ad, hogy akkor mosogassak vagy mossak, amikor a legolcsóbb az áram. A tesztidőszakra kaptunk egy elektromos autót. Jelenleg ez a családi kocsink, ami többé-kevésbé megfelel az igényeinknek. Nem járunk vele messzire, a nagyszülők a szomszédos Lund városában élnek. Ezekre az utakra tökéletesen megfelel – mesélte Peder Berne.

Az épületben az energiafogyasztás csökkentésének okos megoldásait tesztelik. Természetesen a megújuló energiaforrások állnak a fókuszban. A lakások melletti gépházban egy csövekből, mérőórákból és melegvíz-tárolókból álló bonyolult hálózat található, amely a kutatóknak lehetőséget ad arra, hogy lakásokban más-más technológiával kísérletezzenek. A nyolc lakásból négyben távfűtést, a többiben pedig biogázt vagy elektromos hőszivattyút alkalmaznak.

A Hållbarheten új szintre emeli a fenntartható lakhatással kapcsolatos kutatásokat. A ház tökéletesen illeszkedik a tágabb közösségi elképzelésekhez. West Harbor negyedét az 1990-es évek közepén kezdték el kiépíteni egy volt ipari hulladéklerakó helyén, azzal a céllal, hogy létrehozzák Európa első fenntartható lakónegyedét.

- A kitűzött célt mára megvalósítottuk. A megújuló energiát 100 százalékban helyben állítjuk elő egy érdekes, víztározókból, szélkerekekből, napelemekből álló rendszer segítségével. Ez mind megvalósult. De ha az egész 100 hektáros területről beszélünk, akkor még van teendőnk. Azt szeretnénk elérni, hogy 2030-ra az egész város klíma-semleges legyen – mondta Christer Larsson, a malmöi várostervező iroda vezetője.

A projekt megvalósulása hatalmas előrelépést jelenthet a környezetvédelem területén.

http://www.alternativenergia.hu/malmo-a-zold-varos/73511

 

 

 

Az éghajlatváltozás robbantotta be a közel-keleti migrációs dinamitot

Az elmúlt néhány évben 0,8 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, a Szíriát 2006-2011 között sújtó aszály a termények 75, az állatok 80 %-át elpusztította, és 800 ezer embert kényszerített a városokba. A szakértők szerint megfigyelhető, hogy a fő konfliktuszónák nagyrészt átfedést mutatnak az elsivatagosodó területekkel. Migráció és Klímaváltozás.

 

A 2015-ös év egyik legfontosabb eseménye volt a közel-keleti migrációs válság begyűrűzése Magyarországra. Egyre inkább elfogadottá válik az a tény, hogy a menekült-krízis kialakulásában az éghajlatváltozás is jelentős szerepet játszott, játszik - ezt erősítették meg az Energiaklub és a Frierdich Ebert Stiftung által tegnap szervezett „Migráció és klímaváltozás– régen, ma és holnap” című szakmai konferencia előadói.

Bár közvetlenül és kizárólag környezeti okokból eredő migráció ritkán fordul elő, a konferencia szakértői egyetértettek abban, hogy a környezetrombolás és a klímaváltozás miatt egyre szűkösebbé váló erőforrások felerősítik a már meglévő társadalmi, politikai és gazdasági konfliktusokat. Vagyis a környezeti változások súlyosan csökkentik az országok megtartóképességét, ezt figyelhetjük meg napjainkban, elsősorban a közel-keleti térségben.

 

„Klímamenekültek léteznek, és a Hősök terén emlékművük is van” – kezdte előadását Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, utalva ezzel arra, hogy Árpád és a honfoglaló magyarok is a belső-ázsiai területek szárazodása miatt vándoroltak nyugatabbra. Ahogy a történelem folyamán mindig, napjainkban is elsősorban az aszály, elsivatagosodás és vízhiány miatt kényszerülnek otthonuk tartós elhagyására az emberek. Ez jelenleg legerősebben a közel-keleti régióban jelentkezik, mondta az MTA szakértője.

Szigetvári Tamás, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Intézet munkatársa előadásában bemutatta, hogy a világ tíz leginkább vízhiány által sújtott országa a Közel-Keleten található. A régió sok országa a gabona-szükségletének akár 80-100%-át is importálni kényszerül. A Világbank néhány évvel ezelőtti tanulmányában kimutatta, hogy Szíriában a termés 85%-a, Jemenben és Algériában 60%-a kiesett a környezeti változások, elsősorban az aszály és vízkészletek csökkenése miatt. Mindeközben a régió népessége továbbra is nő, hiszen a hagyományos paraszti, többgyermekes demográfiai modell még nem tudta lekövetni a gazdaságban, társadalomban zajló változásokat. Az élelmiszer és olajárak növekedése, a vidéki lakosság elszegényedése jelentősen hozzájárult az arab tavasz, és a szíriai háború kitöréséhez.

A közel-keleti térségből az elvándorlás elsődleges és leginkább magától értetődő célpontja Európa, és várhatóan a jövőben is ezzel kell számolnunk. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója szerint az egyes országok egyedül nem tudják megoldani a helyzetet, a kerítésépítés csak áthárítja a problémát másokra. Álláspontja szerint az Európai Uniónak nagyobb szerepet kell vállalnia a krízis-országok stabilizációjában, és részt kell vállalnia a környező országok menekültügyi rendszerének fenntartásában, megtartó-képességük növelésében. Hosszabb távon is hozzá kell szoknunk a migrációs jelenség létezéséhez, és helyet találnunk a környezetpusztulás elől menekülő emberek számára társadalmainkban. Tálas Péter úgy véli, nincs választásunk: Európának részt kell vennie a menekült-helyzet megoldásában, és ez pénzbe fog kerülni. Tamás Pál részint erre reagálva elmondta, hogy csak a politikusok körében népszerű az a mondás, miszerint a konfliktusokat helyben, az adott országban kell megoldani.

Álláspontja szerint éppen a környezeti eredetű migráció az ellenpéldája ennek a megközelítésnek, hiszen ahol nem lesz víz, ott nem lehet megoldani a problémákat, és senkitől nem lehet elvárni, hogy ott éljen. A közel-keleti térség ebből a szempontból igen nagy bajban van, hangsúlyozta a szakértő.

 

Három csapás 
Ugyanakkor még a szíriaiaknak is csak a töredéke ért el minket. A hullám kisebb részét adják a szociális menekültek például a Balkán-félszigetről, Nigériából, Elefántcsontpartról, domináns szereplők pedig a politikai menekültek, a főként besorozás elől vagy családosan menekülő helyi középréteg. A konfliktusok és a gazdasági problémák mélyén azonban itt is sokszor környezeti változások bújnak meg, így a mostani migránsok is közvetetten a környezeti változások elől menekülnek. Erre következik majd később a demográfiai migráció: „az éghajlati változás legnagyobb vesztese, Afrika népessége 2030-ra egy EU-nyi, 500 milliós embertömeggel nő majd, és ha nem lesz megtartó képessége az ottani államoknak, megindul az újabb hullám.” Emellett folyamatosan jönnek majd a klímamigránsok és klímamenekültek tömegei – mondta Tálas –, és a csoportok dominóként lökik majd egymást tovább, ahogy a történelem során ez már többször megtörtént.

 

A nemzetközi jog egyelőre nem ismeri a klímamenekült fogalmát, de már elkezdődtek az erről szóló viták. A Nemzetközi Migrációs Szervezet külön kategóriákra osztja a környezeti migrációt: vannak, akik csak átmenetileg kényszerülnek elhagyni az otthonukat különböző környezeti katasztrófák miatt (pl. hurrikánok), de vannak olyanok, akik a jelen illetve a jövőben várható környezeti válságok miatt hagyják el élőhelyüket. A jövőben várhatóan minden kategória érintettjeinek száma nőni fog.  Az előadások powerpointjai itt >>>

 

Gigantikus népességrobbanás

Tálas a népességrobbanás kapcsán említette a kínai és indiai születésszabályozást, amely végzetes következményekkel jár: mivel hagyományosan mindenki fiúgyermeket akar, így Indiában hamarosan 150 millió magányos férfi feszítheti szét a társadalom szövetét. Afrikában pedig a hagyományok gátolják a születésszám csökkenését.
Szigetvári Tamás arról beszélt, hogy a Közel-Kelet lekörözi Európát: 1950-ben alig 100 milliós népessége most 350, 2050-ben pedig 700 milliós lesz. Tamás Pál szociológus ehhez hozzátette: a társadalomnak fél évszázad kell, hogy a javuló egészségügyi ellátásra reagálva átálljon a premodern 7-8 gyerekes családmodellről a kevesebb gyerekesre.
 

 http://energiaklub.hu/hir/klimamenekultek-europaban-%E2%80%93-az-eghajlatvaltozas-robbantotta-be-a-kozel-keleti-dinamitot

 

Az energiahatékonyság a környezetnek és az államháztartásnak is jó

A Nemzetközi Energiaügynökség most megjelent tanulmánya szerint az elmúlt 25 évben 10 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előzték meg az ez idő alatt bevezetett energiahatékonysági fejlesztések. Ez pénzügyi szempontból is előnyös az Ügynökség tagországainak, amelyek az intézkedések révén eddig összesen 550 milliárdot spóroltak az tüzelőanyagárakon. Az energiahatékonysági fejlesztések emellett a külkereskedelmi mérleget is kedvezően befolyásolják, hiszen a tagországok több mint 80 milliárd dollárt takarítottak meg a fosszilis energiahordozók behozatalának mérséklésével.

 

Az energiahatékonyságot növelő intézkedések és fejlesztések a legjobb eszközök az energia szektor szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére a Nemzetközi Energiaügynökség frissen megjelent jelentése szerint. A tanulmány adatai szerint az 1990 óta foganatosított energiahatékonyság-növelő beruházások 2014-ben 870 millió tonna, az elmúlt 25 évben összesen 10 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását előzték meg.

 

A jelentés alapján ráadásul nem csak fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból előnyös az energiahatékony megoldások alkalmazása: az Ügynökség tagországai eddig összesen 550 milliárd dollárt spóroltak az üzemanyagárakon a fejlesztéseknek köszönhetően.

Közvetett hatásként pedig a külkereskedelmi mérleg javulása hozható fel, amit a fosszilis energiahordozók csökkenő mértékű importja okoz. Az elmúlt 25 év alatt a tagországok 80 milliárd dollárt spóroltak a behozatal visszafogásán, amiből csak Németország eredménye 30 milliárd dollárt tesz ki. Ez a német külkereskedelmi mérleget is 12 százalékkal javította. A Nemzetközi Energiaügynökség számításai szerint a tagországokban 1990 óta véghezvitt energiahatékonysági fejlesztések a tagországok 2014-es primer energiafogyasztását 760 millió tonna olajnak megfelelő mértékben csökkentették.

Az energetikai rendszerek fejlesztésének pozitív hatásai – úgy vállalati, mint nemzetgazdasági szinten – elvitathatatlanok. A hazai vállalati és nagyerőművi rendszerekben is bőven van tartalék a hasonló ipari energiahatékonysági fejlesztésekhez, de az épületek energiafelhasználása is jelentősen csökkenthető lenne hazánkban a megfelelő beruházások elvégzésével. Ez az elsődleges kedvező hatások mellett járulékos előnyként számos hazai szakcégnek is üzleti lehetőségeket rejt.

 

http://www.smartinvest.hu/befektetesi-hirek/az-energiahatekonysag-a-kornyezetnek-es-az-allamhaztartasnak-is-jo

 

 

152 kilométer autóúttal ér fel egy kiló bárányhús

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

Ritkán gondolkodunk el azon amint éppen beleharapunk kedvenc szendvicsünkbe vagy egytálételünkbe az étteremben, esetleg a kifőzdéből hazahozott élelembe, hogy az alapanyagok előállítása mekkora környezeti terhet ró az ökoszisztémára.

A washingtoni Environmental Working Group és a portlandi CleanMetrics Corporation összeállította a legszennyezőbb élelmiszerek toplistáját. Az adatok megdöbbentőek, ha belegondolunk, hogy egy átlagos személygépkocsi 0,25 kg. széndioxidot bocsát ki kilométerenként.

1 kg. bárányhús = 39,2 kg. CO2. (Vagyis 152 kilométeres autóút széndioxid-emissziója.)

1kg. marhahús = 27 kg. CO2 (Azaz 105,36 kilométeres furikázás.)

1 kg. sajt = 13,5 kg. CO2 (Tehát 52,682 kilométeres vezetés.)

1 kg. disznóhús = 12,1 kg. CO2 (Vagyis 47,2 kilométeres túra.)

1 kg. (halfarmon tenyésztett) lazac = 11,9 kg. CO2

1 kg. pulykahús = 10,9 kg. CO2

1 kg. csirkehús = 6,9 kg. CO2

1 kg. konzerv tonhal = 6,1 kg. CO2

1 kg. tojás = 4,8 kg. CO2

1 kg. krumpli = 2,9 kg. CO2

1 kg. rizs = 2,7 kg. CO2

1 kg. mogyoróvaj = 2,5 kg. CO2

1 kg. mogyoró = 2,3 kg. CO2

1 kg. joghurt = 2,2 kg. CO2

1 kg. brokkoli = 2 kg. CO2

1 kg. tofu = 2 kg. CO2

1 kg. szárazbab = 2 kg. CO2

1 kg. tej = 1,9 kg. CO2

1 kg. paradicsom = 1,1 kg. CO2

1 kg. lencse = 0,9 kg. CO2

És itt még “csak” az előállításról van szó, beleértve a tenyésztést és a vágóhídi, húsgyári feldolgozást. A lazacnál például az eledelének előállítása jelent nagy CO2-mennyiséget. A csirkefarmok esetében ugyanez a helyzet. A disznóhúsnál a karbonmennyiség fele jön a gyári feldolgozásból. A konzerv tonhalnál az emisszió 68 %-át a halászhajók gázolaj meghajtású motorja adja.

A bárány- vagy szarvasmarha-tenyésztésnél fontos számot vetni a jószágok szellentésével, kérődzésével és a talajon rothadó ürülékükből kiszivárgó metángázzal. A metán hússzor erősebb üvegházhatású, mint a széndioxid.

Ha bármelyik húst vagy zöldséget importálják arra a felvevőpiacra, ahol végül megveszik a fogyasztók, akkor a szállítás ökolábnyomát is hozzá kell adni ezekhez az értékekhez. Az állattenyésztés vízigényéről nem is beszélve.

Ha a húst kedvelők szeretnék csökkenteni gasztronómiai élvezeteik ökológiai lábnyomát, célszerű leginkább csirkehúst enni. A leggazdagabb és a légkörre nézve legkevésbé szennyező, állati eredetű fehérjeforrás a tojás. Növényeknél a krumpli, ám éppen annak termesztése jár a viszonylag nagy üvegházgáz-kibocsátással (a többi alapvető élelmiszernövényhez képest).

forrás: piacesprofit.hu